Hat év összehangolt természetvédelmi munkája zárult le 2026-ban. „A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon-régióban” című LIFE projekt élőhely-helyreállítással, zárttéri tenyésztéssel, visszatelepítéssel, kutatással és szemléletformálással segítette hazánk egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatának fennmaradását. A 2019 és 2026 között megvalósult projekt során 38 természetvédelmi intézkedést hajtottunk végre a faj és élőhelyei helyzetének javítása érdekében.
A projekt egyik legfontosabb eredményeként a rákosi vipera számára alkalmas élőhelyek becsült kiterjedése 3000 hektárról 7000 hektárra nőtt. A projektterületeken gyepeket állítottunk helyre, visszaszorítottuk az inváziós növényfajokat, több helyen természetközelibb gyepkezelést vezettünk be, valamint ragadozókat kizáró területeket alakítottunk ki. A kiszáradás hatásainak mérséklésére 23 időszakos láptó medre készült el, Bugacon pedig egy 20 hektáros ökológiai folyosó kapcsolta össze a korábban elszigetelt pusztarészleteket. A beavatkozások nemcsak a rákosi vipera, hanem a gyepes és vizes élőhelyekhez kötődő számos más növény- és állatfaj életfeltételeit is javították.
Jelentősen bővült a Rákosi Vipera Védelmi Központ kapacitása is. A szabadtéri terráriumok száma 110-ről 196-ra nőtt, emellett 140 új beltéri terrárium létesült, így a Központban tartott kígyók száma a korábbi mintegy 700-ról 1400 egyedre emelkedett. A projekt hat éve alatt 2517 rákosi vipera született, mintegy 1500 egyed genetikai vizsgálatát végeztük el, és elkészült a faj teljes genomjának feltérképezése is. A jobb tenyésztési feltételek és az új kibocsátási helyszínek előkészítése lehetővé tette a visszatelepítési program jelentős bővítését: a projekt időszakában 638, a Központban nevelt rákosi viperát engedtünk szabadon.
A kibocsátások 15 helyszínt érintettek a Duna–Ipoly, a Fertő–Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park területén, köztük öt új élőhelyet. A szabadon engedett állatok sorsát rendszeres terepi felmérésekkel, egyedi fényképes azonosítással, vadkamera rendszerek és rádiótelemetria alkalmazásával követtük. A projekt során 1023 észlelési eseményt rögzítettünk, a megfigyelt állatot 955 alkalommal sikerült egyedileg azonosítani. A monitorozást 15 helyszínen összesen 30 kamera segítette, 44 visszatelepítésre kijelölt kígyó pedig rádiótelemetriás jeladót kapott.
A projekt kiemelt figyelmet fordított a rákosi viperával kapcsolatos tévhitek eloszlatására és a faj társadalmi elfogadottságának erősítésére is. Több mint 200 rendezvényen legalább 60 ezer emberhez jutott el a projekt üzenete, a Rákosi Vipera Védelmi Központot pedig több mint 2500 látogató kereste fel. Országszerte 26 információs táblát helyeztünk ki, megújult a Központ tanösvénye, és hat film készült a projekt során végzett tevékenységekről.
Bár a projekt lezárult, a természetvédelmi munka folytatódik. A projektpartnerek továbbra is gondoskodnak a helyreállított élőhelyek kezeléséről, folytatják a tenyésztést, a visszatelepítéseket és a vadon élő állományok monitorozását. A 2004 óta folyó fajmegőrzési program tapasztalatai, a kibővített tenyésztési kapacitás, a helyreállított élőhelyek, valamint a természetvédelmi szakemberek, kutatók, gazdálkodók és helyi közösségek együttműködése biztos alapot teremt a rákosi vipera hosszú távú fennmaradásához. A projekt során megszerzett tudás és gyakorlati tapasztalat, valamint a kialakult hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok új együttműködések előtt is megnyithatják az utat, és más fajvédelmi programokban is hasznosulhatnak Magyarországon és külföldön egyaránt.
A program az Európai Unió LIFE Nature programjának támogatásával valósult meg.
A projekt eredményeit összefoglaló publikus zárójelentés ITT érhető el, a következő 5 év természetvédelmi intézkedéseit tartalmazó After-LIFE terv pedig ITT olvasható.
Fotók: Árvay Márton, Egerer Anna, Gulyás Csenge, Halpern Bálint, Kurucz Árpád, Major Borbála, Kiss Viktória
