LIFE18 NAT/HU/000799

LIFE18 NAT/HU/000799

Fajvédelmi program

A rákosi vipera állományainak zsugorodásáról az 1970-es évek végén jelentek meg az első figyelmeztetések, melyekre a természetvédelem a faj védettségi kategóriájának megváltoztatásával reagált. Ennek ellenére az 1980-as években ez a folyamat sajnos tovább fokozódott és látszott, hogy a faj hosszabb távon akár el is tűnhet, ha nem sikerül a negatív trendet megállítani.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az 1980-as években kapcsolódott be a védelmi munkába, melynek során Péchy Tamás megszervezte az első táborokat. Ezek célja a megmaradt rákosi vipera állományok feltérképezése és monitorozása volt. Később az 1990-es években a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen már szisztematikus felméréseket szerveztünk Dabason és Kunpeszéren, a megmaradt élőhelyeken. A felmérések eredményeként megállapíthattuk, hogy az egyes állományok fennmaradása kétségessé vált. Az élőhelyek aktív megóvása érdekében az MME a Táborfalvi Tüzérségi Lőtér úgynevezett “puffer-zónájában” megmaradt gyepterületek bérlése révén tudta megakadályozni azok kiszántását és így a rákosi vipera élőhelyeinek eltűnését. Mindeközben Peszéradacson a Széna-dűlő élőhely Kiskunsági Nemzeti Park számára történő megvásárlását az Európai Herpetológiai Társaság Természetvédelmi Tanácsa (SEH CC) pénzadománnyal segítette.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 2001-ben összehívta a fajjal foglalkozó hazai és nemzetközi szaktekintélyeket és az IUCN Populáció és Élőhely Életképességi Műhelytalálkozó (Population and Habitat Viability Assessment For the Hungarian Meadow Viper) keretében próbáltunk megoldásokat keresni a faj megóvására. Ezt követően a hazai szakemberek nekiálltak egy hosszabb távú védelmi stratégia kidolgozásának, ami végül a 2004-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter által aláírt Fajmegőrzési Tervként öltött testet. A stratégia részeként megalakult a Rákosi Vipera Védelmi Tanács, ami ma Rákosivipera-védelmi Koordinációs Csoportként működik. A szakemberekből álló csoport rendszeresen ülésezve próbálja az elért eredmények függvényében meghatározni a védelmi tevékenység irányát.

A védelmi stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásában komoly segítséget jelentettek az Európai Bizottság LIFE-Alapjától elnyert támogatások (LIFE04NAT/HU/000116, LIFE07NAT/H/00322), melyekhez az önrészt a magyar állam biztosította. A Kiskunsági Nemzeti Park területén még 2001-ben az MME anyagi segítségével sikerült egy tanyát megvásárolni, ahol 2004-ben végül felépülhetett a Rákosvipera-védelmi Központ és megkezdődhetett a faj zárttéri tenyésztése. A tenyésztés sikereinek köszönhetően 2010-ben megtörtént az első, fogságban született rákosi viperák kibocsátása, mely alkalmat az akkori köztársasági elnök, Sólyom László is megtisztelt jelenlétével, illetve aktívan közreműködött az első két vipera szabadon engedésében.

A tenyésztési munka sikerességét jól mutatja, hogy 2004 óta 3834 kígyó látta meg a napvilágot a Viperaközpontban és 2010 óta már több mint 500 példányt sikerült szabadon engedni a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Parkok védett gyepterületeire.

A munka természetesen folytatódik, hiszen az egyre bővülő ismeretek mellett a megoldandó problémák köre is növekszik. Jó hír, hogy immár harmadszor sikerült elnyerni az Európai Bizottság LIFE-programjának támogatását és így az elkövetkező években is biztosított a védelmi program működése, és ezáltal e Kárpát-medencében honos kígyófaj hosszútávú fennmaradása.

A jelenleg zajló LIFE projekt keretében a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Parkok munkatársai a meglevő élőhelyeken végzik a viperák számára kedvező élőhelyi feltételeket biztosító kezeléseket, illetve – ahol erre lehetőség van – az élőhelyek kiterjedésének növelését gyeprekonstrukciók révén. Emellett természetvédelmi kutatásokat és monitoring akciókat végzünk: vizsgáljuk a különféle mezőgazdasági beavatkozások hatását, az élőhelyek táplálékellátottságát, a potenciális ragadozók jelenlétét. Nyomon követjük a rádiótelemetriás jeladóval felszerelt, kibocsátásra került egyedeket, valamint széleskörű kommunikációs kampányt folytatunk, melynek célja a faj és a védelmi program megismertetése, a tévhitek eloszlatása.